2014. szeptember 30.

Antikvárium

Örömmel jelentem: a "küldetés" teljesítve! Az ajándék időben elkészült, és már az új tulajdonosánál töltötte az éjszakát.
Most már elárulhatom, hogy egy nagyon kedves kolléganőmnek szántam, nyugdíjba vonulása alkalmából. Azt hiszem, már említettem, hogy egy kiadóban dolgozom. A történet nagyjából hét éve kezdődött, amikor megpályáztam egy állást, aztán el is feledkeztem róla. Hónapokkal később hívtak be interjúra, ezután kerültem az említett kollégnő szobájába, nagyjából hat és fél évvel ezelőtt. Ő tanított meg könyvet szerkeszteni, amiért nagyon hálás vagyok. Közben másik üzletágba és másik szobába kerültem, de rá továbbra is számíthattam. A cég most átalakul, ezért sokan nyugdíjba mentek. Ez kb. egy hónappal ezelőtt derült ki, akkor határoztam el, hogy ajándékot készítek. Figyelembe véve, hogy nálam egy-egy jelenet 2-3 hónapig készül, nagyon kevés időnek tűnt az egy hónap. A férjemnek rengeteget kellett segítenie ahhoz, hogy minden időben kész legyen. Úgyhogy ez most közös munkánk eredménye. :)

Tudtam, hogy mindenképpen valami könyvekkel kapcsolatos dolgot szeretnék. A kiadó nevének a rövidítését az "aNTiKvárium" szó betűi között találtam meg. Ezeket arany színűre festettem, a többit pedig kopottra. A falakat szürkére festettem és szintén szürkére festett balsafadarabokkal, valamint gyöngyalkatrészekkel diszítettem.



A dobozba egy antikváriumról készült fotót nyomtattam, a kirakatba pedig könyveket pakoltam.


A világítást ismét a férjem szerelte. Maradt még a karácsonyi bódémban használt ledszalagból, most is ebből épített be egy darabot. 9 V-os elemről működik.


Az épület elé egy doboz könyvet terveztem, amit egy padon helyeztem el. A pad balsafából készült. A könyvek borítói igazi borítók (a mi könyveink borítói), természetesen 1:12 arányban kicsinyítve, kinyomtatva. A gépírás könyvet még spiráloztam is felül. (Sajnos ezt elfelejtettem külön lefényképezni, de majd csinálok egy másikat.)
 


Az ajtón lévő fa medál a Tudás fáját jelképezi, ami az épületünk homlokzatán is megtalálható.



Az ajtófogantyú szintén gyöngyalkatrészből készült.



Házszámot is festettem:


A borítókat a kolléganőm által szerkesztett könyvekről kölcsönöztem.


Az alsó polcon egy gyöngyökből készült petróleumlámpa, betűkártyák, kockák, füzetek és egy lant kapott helyet.
 
  

Ezután nekiláttam az őszi hangulat megteremtésének. Egyesével... (A járda a szokásos tojástartóból készült, pasztellkrétával színezve.)
 




A tököket még tavaly vettem. Szerencse, mert nem biztos, hogy lett volna idő gyurmából megcsinálni. 


A lámpa gyógyszer kupakjából, szívószálból és kartonból készült. Az aljára papírból készült csipkét ragasztottam, majd azt is feketére, helyenként (a rozsda miatt) barnára festettem. Az égő helyén gyöngy van.
 

  


A padot pácoltam, majd igyekeztem kopottá varázsolni.




Nem tudom, hogy virágzik-e még ilyenkor a hortenzia, de valahogy kívánkozott ide egy cseréppel.


A teljes jelenet több szögből fényképezve (az irodában, mert ott volt elég fény, és mert éjjel 2-kor, amikor végeztünk, már nem annyira voltam használható...):







Fényekkel:


A kolléganőm nagyon örült neki, rögtön segítséget kért az öccsétől a hazaszállításban. (Az antikvárium 25 cm magas.) Ma azt írta, hogy a családjának is meg kellett mutatnia, és nekik is nagyon tetszett.
Amíg fényképezgettem tegnap délelőtt, több kolléga is megcsodálta, többen le is fényképezték a telefonjukkal, így mások már fényképről látták. :)

Szép hosszú őszt kívánok mindenkinek!
Melli

2014. szeptember 27.

Készülőben...






Nagyon kell sietnem, hogy időben elkészüljön az ajándék! :)

Szép hétvégét mindenkinek!
Melli

2014. szeptember 22.

Miniatűr konyha 6. (Befejezés!)

Végre eljött ez a nap is, el sem hiszem! :) Elkészült a konyhás jelenetem! (Legalábbis a belseje, mert a muskátlit az ablakba még mindig nem csináltam meg...) És tegnap még fényképezni is sikerült! :)
Lehet, hogy ezt már többször mondtam, de eddig ez volt a legösszetettebb jelenetem. Ebben alig van olyan dolog, amit vásároltam, szinte mindent én készítettem (ezt-azt persze a férjem segítségével, mint mindig). Ilyen lett:




A szekrénynek mindkét ajtaja nyitható.


Az egyiken egy régi képeslap látható.


A szekrényben kaptak helyet azok a lekvárok, amik majdnem két éve készültek, és az első apróságaim között voltak. A cukros doboz hiányzik a szekrényből, mert éppen sütemény készül. :)


A szekrény tetején kapott helyet néhány használaton kívüli dunsztos üveg. Előttük az egyik kancsóm, a kávédaráló, és egy teáskanna, amit tegnapelőtt találtam a hobbiboltban.


A teáskanna alá befért a kekszes dobozom is.


A teáskészlet az Ebay-ről érkezett, a tányérokat tavaly vettem Bécsben.


Kevésnek éreztem a falon az egy fényképet, ezért készítettem még egyet. Mindkettő saját esküvői fotó. :)



Itt láthatjátok azt a polcot, amivel még adós voltam. Szakácskönyvekkel és fagyiskelyhekkel.


A képkeretet papírból csináltam. Nagyon nehéz volt felragasztani, mert festés után kicsit megvetemedett, és nem volt türelmem másikat készíteni. :)


Az órához sokáig kerestem a keretet. Először fehéret szerettem volna, de aztán rájöttem, hogy tetszik, hogy ezüst színű.


A kelyhek gyöngyből készültek. Végül sikerült nekik helyet találnom, pedig sokáig úgy nézett ki, hogy nem férnek sehova.


A polc aljára mindenfélét akasztottam, kellő összevisszaságban. :)


A mosogató és környéke – felülnézetből. A csaptelepet a Pinterest-en láttam viszont "tutorial" megnevezéssel. Nagyon örülök, hogy tetszik!


Macskám is van, az ablakon át néz be. De sajnos mire befejeztem a fényképezgetést, megszökött. Sehol sem találom...


A táska várja, hogy kipakolják...


Haladunk szépen jobbra..., itt láthatók azok a dolgok, amelyek miatt elkezdtem a konyhai jelenetet építeni. :) Gyúródeszka félig kész süteménnyel, krém és torta. Az eredeti süteményes jelenetet, ahol az egész elkezdődött, itt tudjátok megnézni.


Életem első reszelője. Megteszi, de van még hova fejlődni. :) Kicsit csálé lett.


A habverő is. :)


A székem egy saját készítésű szakácskönyvvel.


Igazi recept, mini betűkkel...


...kétoldalasra nyomtatva. Ez is jó régi példány.


Felülnézetből:


Tetszik, ahogy az ablakon besüt a nap. Több mint egy hetet vártam rá!!! :)


Az egész jelenet 23 cm magas.


Szeretnék majd egy képkeretet az elejére, jól mutatna a konyhámban a falon! :)


Legyen szép hetetek!
Melli